Az aorta stenosis olyan szívbetegség, amelyet az aortacső szűkülésével jellemeznek, ami megnehezíti a szervezet vérének szivattyúzását, ami légszomj, mellkasi fájdalom és palpitáció érzését okozza.
Ezt a betegséget elsősorban az öregedés okozza, és a súlyosabb formája hirtelen halálhoz vezethet, azonban korai diagnózis esetén gyógyszeres kezeléssel és súlyos esetekben műtéttel kezelhető az aortacső helyett. Tudjon meg gyógyulást a szívműtét után.
Az aortás szűkület olyan szívbetegség, ahol az aorta szele a normálisnál szűkebb, ami megnehezíti a szív véráramát a szervezetbe. Ezt a betegséget elsősorban az öregedés okozza, és súlyosabb formája hirtelen halálhoz vezethet, de időben diagnosztizálva műtéttel kezelhető az aortás szelep cseréjével.
A fő tünetek
Az aorta stenosis tünetei főként a betegség súlyos formáján keletkeznek, és általában:
- A testmozgás során fellépő légszomj érzése;
- A mellkasi szigorítás az évek során rosszabbodik;
- Mellkasi fájdalom, amely rontja erőfeszítéseit;
- Állapodás, gyengeség vagy szédülés, különösen fizikai gyakorlatok végrehajtása során;
- Szívpalpitáció.
Az aorta stenosis diagnózisát a kardiológussal végzett klinikai vizsgálat és kiegészítő vizsgálatok, pl. Mellkasi röntgen, echocardiogram vagy szív katéterezés alapján végzik el. Ezek a vizsgálatok a szív működésében bekövetkező változások azonosítása mellett jelzik az aorta stenosisának okait és súlyosságát is.
Az aorta stenosis kezelését műtéten keresztül végzik, amelyben a hiányos szelepet egy új szelep váltja fel, amely mesterséges vagy természetes lehet, ha sertésből vagy szarvasmarha-szövetből készül. A szelep visszahelyezésével a vér megfelelően pumpálható a szívből a test többi részébe, és a fáradtság és a fájdalom tünetei eltűnnek. Sebészet nélkül súlyos vagy tüneti aorta stenosisban szenvedő betegek átlagosan 2 évig élnek túl.
Hogyan történik a kezelés?
Az aorta stenosis kezelése a betegség színpadától függ. Ha nincsenek tünetek, és a betegség vizsgálatain keresztül fedezték fel, nincs szükség különleges kezelésre. A tünetek megjelenése után azonban az egyetlen formája az aortás szelepcsere-műtét, ahol a hibás szelepet új szelep váltja fel, ami normalizálja a vér eloszlását a szervezeten keresztül. Ez a műtét elsősorban azoknál a betegeknél jelentkezik, akik súlyos aorta stenosisban szenvednek, mivel a halálozási arány magas. Itt vannak a kezelési lehetőségek:
1. Tünetek nélkül
A tünetekkel nem járó személyek kezelése nem mindig történik műtéten keresztül, hanem gyógyszerek és az életmód megváltoztatásával, például versenyképes sport és szakmai tevékenységek elkerülésével, amelyek intenzív fizikai erőfeszítést igényelnek. Az ebben a fázisban használt gyógyszerek lehetnek:
- A fertőző endocarditis elkerülése;
- Az aorta stenosisával kapcsolatos betegségek kezelésére.
Azok a betegek, akik nem mutatnak műtétre utaló tüneteket, ha nagyon csökkentett szelepe van, a szívműködés progresszív csökkenését vagy a szív szerkezetének fokozott változását.
2. Tünetekkel küzdő embereknél
Kezdetben a diuretikumok, mint például a furoszemid, használhatók a tünetek kezelésére, de az egyetlen hatékony kezelés a tünetekkel járó betegeknek műtét, mivel a gyógyszerek már nem elegendőek a betegség szabályozásához. Az aorta stenosis kezelésére két eljárás van: a beteg egészségi állapotától függően:
- Szelepcsere műtéten keresztül: standard nyílt mellkasi műtét, így a sebész eléri a szívét. A hibás szelepet eltávolítjuk, és új szelepet helyezünk.
- A szelep katéterrel történő cseréje: TAVI vagy TAVR néven ismert, ebben az eljárásban a hibás szelepet nem vonják vissza, és az új szelepet a régi felett beültetik, a combcsontba helyezett katéterből, a combban vagy a vágásból közel a szívhez.
A szelepcsere katéterenként általában nagyobb betegségi súlyosságú és kevésbé képes nyílt mellkasi műtét leküzdésére képes.
A szelepek cseréje
A nyitott mellkasi műtéten kétféle szelep van:
- Mechanikus szelepek: szintetikus anyagból készülnek és nagyobb tartósságúak. Általában 60 évesnél fiatalabb betegeknél alkalmazzák őket, és beültetésük után az embernek napi antikoaguláns gyógyszereket kell szednie és rendszeres vérvizsgálatokat kell végezni egész életében.
- Biológiai szelepek: állati vagy emberi szövetből állnak, 10-20 évig tartanak, és rendszerint 65 év feletti betegeknél ajánlottak. Általában nem kell véralvadásgátló szert venni, hacsak más problémái sincsenek, mint ilyen típusú gyógyszer.
A szelep választása az orvos és a páciens között történik, és az életkorától, életstílusától és klinikai képétől függ.
A műtét során felmerülő kockázatok és szövődmények
Az aortacsere műtéti beavatkozás kockázata:
- vérzés;
- fertőzés;
- Olyan trombusok kialakulása, amelyek eltömíthetik az ereket, például a stroke-ot;
- szívroham;
- Új szelephibák elhelyezése;
- Új működés szükségessége;
- Halál.
A kockázatok olyan tényezőkön alapulnak, mint az életkor, a szívelégtelenség súlyossága és egyéb betegségek, például az érelmeszesedés. Ráadásul a kórházi környezetben is fennáll a komplikációk, például tüdőgyulladás és kórházi fertőzés veszélye. Értsd meg, mi a kórházi fertőzés.
A katéterhelyettesítési eljárás általában kevesebb kockázatot hordoz, mint a hagyományos műtét, de nagyobb a stroke valószínűsége, az egyik a stroke egyik oka.
Mi történik, ha nem kezeli az aorta stenosisát?
A kezeletlen aorta stenosis előrehaladhat a szívműködés romlásával és a súlyos fáradtság, fájdalom, szédülés, ájulás és hirtelen halálozás tüneteivel. Az első tünetek megjelenésekor a várható élettartam néhány esetben csak két év lehet, ezért fontos, hogy konzultáljunk a kardiológussal, hogy ellenőrizzük a műtét szükségességét és az azt követő teljesítményt. Nézze meg, hogy a helyreállítás a szelepcsere után történt-e.
Fő okok
Az aorta stenosis legfőbb oka az életkor: az évek során az aorta szelep szerkezete változik, amit a kalcium felhalmozódása és a nem megfelelő működés követ. A tünetek általában a 65. életév után kezdődnek, de a személy nem érez semmit, amíg végül elmúlik anélkül, hogy tudná, hogy aorta stenosisuk van.
A fiatalok körében a leggyakoribb ok a reumás betegség, ahol az aorta-szelep meszesedése is bekövetkezik, és a tünetek 50 éves kor körül kezdődnek. További ritka okok olyan veleszületett rendellenességek, mint például a bicuspid aorta szelep, a szisztémás lupus erythematosus, a magas koleszterinszint és a reumás betegség. Értsd meg, mi a reuma.